A csendes eső mossa, szalad szerte szét. Mintha a világát akarná kimosni és Nem hagyja, hogy a holnap tovább folyva Belefusson, az apró patakba. Kicsit elgondolkodik az ember, hogy mire ez a nagy sok eső, mintha sose eset volna még ennyi, vagy ha esett akkor az nem így, nem ebben a szögben, és nem ezzel a háttérvilágítással. Minden nappal világosabban látható, hogy az egyensúly, amit a betegségek, vírusok, és az emberi hülyeség oly kényesen őriztek, lassan megborulni látszik. Ennyi a véleményem. Nagyot fogunk szívni, ha ez tovább folytatódik, és ezt egy villanyról működtetett, wifi jelet használó, műanyagból, és egyéb fémekből kibekkelt 1000 éves gépen írom. Na, és akkor ennyit a környezetszennyezésről, és fenttartható szegénységről. A vihar túlélőinek üdvözlet. A nyúlüregből. Micimackó voltam, a szélessávon folyó jelrendszerrel pedig már egészen Grizlimacinak érzem magam. Vajon, ha kihal a hülyeség, mi marad az embernek? Vajon a rossz döntések is bele lettek kódolva az ember