Ugrás a fő tartalomra

Rímhányó Romhányi nyomában: szabadon a bringám

Tétova szaladok
Szerelőt kulcsal
Hol kapok?
Küllők Ura ne hagyj el!

Hol zárva a tábla,
Belém hasít a villámja,
Kerekem laposan pihen
az útpatka széliben.

Küllők Ura, irgalmazz.
Ronda átkott többet
ne alkalmazz.
Két defekt micsoda módszer!

Figyelek, nem kell eme
gyógyszer!

Küllők ura, tétova vagyok
A perc szalajtva ahogy láncom,
Hova került a javításom?

Lassú vonaglott lábam,
Küllőket számsorba raktam,
Mind pendül,
Ahogy az aktuális kerék görbül,
Szabadjára engedett
kerekes masina.

Utad ne fogyaszd előlem,
Küllőt helyén marasztald,
Halld meg ezt a furcsa malasztom.

Sóhajom ha feljutott hozzád,
Hozzd a repülő biciklik korát,
Hol a lábam nem érzi az út porát.

Küllők ura, volt, hogy
keresztbe volt, kijukadt,
vagy elakadt a forgalomban,
De mindig velem volt, elkísért
Herold a forgalomba.

Nevét ki gyakran nem ejtem,
csak ha nem enged nékem.
Kérlek, eme kereket ne tedd
el sebtibe,
Őrizd a te kegyelmedbe!

Küllők ura, hallgasd meg imám,
Te ki utat adtál alám,
Ki keresztbe küllőt oly bölcsen szerkesztetted,
Ne engedd, hogy a részeg pohara meglelje
....Kerekem...

Addig is javítok, gurulok, javíttatok,
Cserélem a nem használhatót,
Hogy aztán a végtelen utakon,
Újabb kis faágba, üvegecskébe leljek,
Vagy épp ő a biciglimre...

Szerelj és tekerj!
Drága lelkem, Szerelj
és Tekerj!


Megjegyzések