Eddig megvolt a léptek, Csak az égiek mérték. Nem a látásert adtam, Csak egy időre maradtam. Nem itt lakom e falban, De bomlo-omló szavakban. Zúgását hallod ha nézed, Az örökléten innen meg nem érted. Harminckét rövid év belefért. Hogy mennyi van? Csak a hölgyek kezét nézd. Itt most e sorokkal koszönöm. Eddig megvoltunk, nagy öröm! Ami jön még, Köszönöm. Isten az égben-szerteszéjjel. Jövök. Ha lassan lehullott minden levelet, Magamat eléd levetem. Köszönöm!