A szabadalmi hivatalban magas pozícióban, avagy Karinthy apokrif

Még most is itt látom magam előtt az első terveket. Nem gondoltam először ilyen nagy felhajtásra, úgy gondoltam egy nap az egész, és kész. Végül mi lett belőle? Hat napi kemény munka, s majd csak akkor pihenhettem. Nem igazán akarok erről beszélni, de úgy érzem, hogy amit a nyilvánosság megkínál, a teljesség kedvéért muszáj egyértelművé tennem, egyszerűbb tervek megvalósítását tűztem ki munkám céljául, s hogy valami apróbb hiba lépett be a gépezetbe, illetve mondjuk inkább, hogy csúszott, hát azt én már előre nem láthattam kérem. 

Akkoriban a hivatalban csak úgy mondták, hogy a terv. A megvalósítható, a felépíthető, és szinte önfenttartó TERV. A nevét még nem tudtam, de már akkor láttuk, hogy muszály belevágni. A TERV. Ki kell próbálni a gyakorlatban is. Mint a hivatal vezetője, a munkatársakkal hosszabb tárgyalások és  az adminisztráció végtelennek tűnő sorozata után belevágunk a produktum összeállítására. Ennyi csak. A tervező asztalra tekintve láttam csak meg az első igazi problémákat. A hivatal szerette volna tudni, hogy hova helyezem, jólesz az ott neki? Mi van, ha esetleg többen lesznek, és az egyik erősebbre sikerül mint a másik? Mi fogja őket megkülönböztetni egyáltalán? Hogyan csinálunk belőle többet, és ha igen hogyan? A gyártással is úgy tűnik némi csúszásban leszünk. Muszály, hogy minden kompatibilitást biztosítsak a TERV megvalósításához, ezért a kollégáktól esettanulmányokat kértem. Mivel még ilyen eset nem történt, ezért tehát a TERV megvalósítását feltétlen szükségesnek láttuk.  Akkor még nem láttuk, okulásunkra.

A terepszemle során a legnagyobb akadálynak a víz tűnt. Na nem annak hiánya, hanem annak mindenütt jelenvalósága. Víz. Hát ezt nem is igazán vízre terveztük. Hm. Elgondolkodtam, majd egy kolléga mondta, valahova legyen az elhelyezés, ami nem víz. Ezt biztosan támogatni fogják mások is... és belevágtunk.

Hosszúra nyúló értekezletek után született meg a TERV 6 napos megvalósítási menetrendje. Még most sem értem, és most sem látom, hol csúszott a számításba be az a bizonyos probléma. 

 De hiba csúszott....

A 6 napos projekt végén a biztonsági rendszerben keletkezhetett valami meghibásodás, amit ha előre kiiktatok, nem lett volna annyira szabadon megvalósítható a TERV. A kezdeti félelmek, hogy egy erősebb teremtmény- úgy vélem a hivatal vezetőjeként ezt szabadalmaztatom, a teremtmény- akár hatalmaskodhat is másokon megvalósult, sőt... Ami viszont a hibát jelenti, hosszabb vizsgálódások után tudtuk csak meg, hogy egy anti-én, ami velem mindenben ellenkezik jutott be a terepre, és lépett közbe a kreáció csodás művébe. Utólag belátom, nélkülem ez nem jöhetett volna létre, a kollégák akármilyen adminisztratív közreműködése ellenére sem.

Itt vagyok, és most a konzekvenciák felmérésén dolgozunk a hivatalban. Válság stábot állítottunk fel, annak vezetőjével, vezető helyettesével nomeg a kommunikációs munkatárssal.  

Még az is meglehet, hogy a szabadalmi hivatalt muszály lesz valami egészen más profillal újraszervezni. Tudom, hogy tökéletes volt amit megterveztem, és kiviteleztem. De jött az anti - én...

A már kész teremtmény láttuk, hogy be kell iktatni az önfentartás javítási lehetőségét.... Úgy fogom hívni a művem, hogy ember. Egyszerűen ennyi. Ember. A hibát pedig , mostmár biztos, hogy ennél maradok, úgy fogom hívni, hogy nem én, anti - én. Hiszen ez a gép az én képemet kapta. Ha hiba van, hát az nem nekem tudható be, valami velem végtelenül ellentétesnek. 

Egy külön munkacsoport fog dolgozni az új rendszer felállításán, még nem tudom, hogy estére elkészülnek - e vele az új ember eljöveteléig pedig reméljük a legjobbakat, hogy az anti-én alig kap majd hangot....

Elvégeztetett...

Ismét átszervezés a hivatalban. Egyesek elégedetlenségnek adnak hangot a folyamatos átszervezés miatt. Mintha az előbb még csak a nagy TERV lett volna, most meg az önmagát fenttartani képes ember máris szervezkedik. Ellenünk. Felfoghatatlan. Hogy merészeli? Nem látja, hogy nélkülem nem boldogul, ha engem nem is keres, de mindaz amit teremtettem, és életre hívtam körbeveszi őt? Nem látja, hogy hiába ismeri az egészet, hogyha mégsem bír örök életű lenni? Ki akarja a hivatalt iktatni, fel akarja találni az örök életet. De miért nem értik, hogy elvégeztetett? Ügynökök kellenek még, akik képesek a képességük szerinti kompetenciával megáldva belemenni ebbe a munkába. -Közösségben Ővele- jeligére jelentkezőket várunk...

Törés. Ellöktek. A hivatalt át kell szervezni. Megint...

Isten halott. Nitzsche halott. .... 

Nem fogok belenyugodni. A hivatal munkatársai, a kollégák egyetértenek abban velem, hogy nem szabad belenyugodni. Annyi átszervezés, és munka után végre látjuk az eredményt. Nem sikerült felszámolni az ellenállást. Igen, vannak még bőven a megszálló csapatokból, de a mostani helyzetünkben tudjuk, minnél többen híresztelik el a TERV 2.0, az UJ embert, annál többeket nyerhetünk meg. Akik velünk vannak, azokat pedig támogathassák.   
Ők még nem tudják, hogy a rendszert is én terveztem, így az anti-én nem győzhet, nem szerezhet hatalmat énfelettem.
 by Endre Szondi ©

-----------------------------------------------------------------------------

Kétféle ember létezik: azok, akik azt mondják Istennek, hogy: "Legyen meg a Te akaratod", és azok, akiknek Isten mondja majd a végén, hogy: "Legyen meg a te akaratod". by C. S. Lewis