betűkből szavak a zajos világban

Úgy vágyom egy pár új sorra,
Ahogy a pilóta fejed felett
a hangrobbanást végigzúzza.
Az új sorokba belebújnék,
Magamat szavakkal
Gyógyító mondatokkal
körbe-beborítanám.

Új történetre vágyom,
ahogy évről évre az ágon
ki-kinő egy-egy levél.

Legyen a szó a hang közepén.
Hogy a robbanását halljad,
a feletted elhúzó robajnak.
Legyen a hang a sor közepén,
S két vége csak néma fuvallat.

Új történetre vágyom. Olvasni
Keresni, ha elveszett,
Elveszni a lapok között,
Hogy aki keres, meg - ne találjon!

Lapokra vágyom, és egy tollra,
Hogy a csendet legyen ami felfogja.
Legyen apró őrzője e pár lap,
A szétterülő végtelen hullámnak,
a tegnapnak, a holnapnak, és a
mindig meg-meg történő mostannak.

Új történetre vágyom, ahol még
se tollam, se képzeletem nem látom.
Járja be a sorokat, alkosson, ha
meg-meg botolva is,
újabbakat, nagyokat, bátrakat,
akár sorba rakott sorokat.

Mit rejt a lap, még nem tudom.
Talán elnyúlt a mondatom,
de ha otthagyom a gondolatom,
Majd akkor megmondom.

Betűkből szavak születnek,
szavakból sorok összejönnek,
Sorokba menekül, a végtelennek
kiált, és néha úgy érzi egyedül
van, meg a világ. Akkor halk
hang fel-fel csendül a mélyből
S a sorokból
az örök-végtelen
lassan - lassan

újjáépül.