GondolatokkotalobnoG

Ma olvastam ezt azt. Azt hiszem lemaradtam, vagy túlhaladtam magam. A versek, vagy ami a sorokból maradt a kizsigerelés után, hát hogy is mondjam, múltidéző, múltfelejtő önvallomással megspékelt szavak. Nem igazán tudodm, hogy mi maradt ma a versből, de ha kizsigereltük, és kimiskároltuk őket, akkor azt hiszem közel járunk a megoldáshoz. Azt hiszem túlzottan hozzászoktam a rímekhez, mint valami melléktermékei a versírásfélének, ahogy a méhészet termeli a propoliszt, úgy termeli a versírás a rímeket, előbb vagy utóbb. Nem is tudom, egyszerűen csak kell. Amit olvastam az nem tetszett, amit olvasott az már mintha rímekbe szedett gondolat lett volna. Zakatol a fejem, és akármennyire is el akarom felejteni, hogy ma bárki adhat ki lapot a kezéből, bármilyen név, nem alatt, nem megy. Mert ma bárki adhat ki lapot a kezéből; ez egy kicsi ország, itt nagyon nagy mérőidexe van a kapcsolati tőkének. Mindazonáltal bárki aki megfeji a tollát, és kipotyogtat belőle egy két sort mégis valami bátors

Az alább olvasható sorok nem a képzelet szüleményei, vigyázat! Ha olyan környezetbe kerülsz, ahol nem ismerik Istent, és nem tudnak semmit a Jézuskövetéséből nyert örömről, akkor még hasznát is veheted megmagyarázni bizonyos fogalmakat, vagy egyszerűen csak vedd úgy, hogy próbálom lefordítani az evangéliumot, vagy sikerül, vagy nem... A napokban feljött egy két gyereksláger, amit még a vasárnapi iskolában, otthol tanultam. Zsír kis számok, igazán nagy tartalommal rendelkeznek, és hát megvallom, még én magam sem hittem, hogy mekkorával... Napok óta ezen túráztatom az agyam, és egyszer csak beugrott... beng.... rossz májúság, vagy sem, de ennél extrémebb módját annak, hogy közelítsek emberekhez akik eddig még soha nem hallották az örömhírt, szóval nem találtam. Párhuzamot, vagy ha úgy tetszik parafrázist vontam, és a következőre jutottam,  hogyha aktív fiatal életüket élő emberek között kellene ezekről beszélnem, akkor a 'speed' - lehetne, mondjuk, az "Indul már

Meg kell mondjam, végtelenül egyetértek azzal, hogy néha túlbonyolítjuk a dolgokat! Nem kell túlbonyolítani! Ennyi... „Utállak benneteket, »pszi«-vel kezdődő foglalkozásúakat, mert tönkreteszitek az emberi életeket azzal, hogy azt hirdetitek, hogy az élet problémái megoldhatók. Ezáltal az ember ugyanis azt gondolja magában, hogy ő a hülye, mert nem tudja megoldani a gondjait önmagával, a szerelmével, vagy nem tud mit kezdeni az anyjával való kapcsolatával. Honnét veszitek ti ezt a marhaságot? Az élet problémái nem megoldhatók, csak elviselhetők. Te úgy gondolkozol, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg úgy, hogy az életben tragédiák vannak és irgalomra van szükség”Pilinszky