Annalaes 2019.10.31.
Annak reményében, hogy a remény az emberi akaraton túl mutat, hogy a homo sapiens sapiens sokáig embernek megmarad, és az intézmények látják egyszer az embert, mint a lényt. Annak reményében kívánom a keresztyén ember szabadságát, a megváltás örömét, és a közösségben megélt reformációt! Immáron 502 éve, hogy egy Ágoston rendi szerzetes komoly aggályait fejezte ki a nem evangéliumi visszaélések miatt, amit az egyház berkeiben megtapasztalt. A Krisztusban elnyerhető üdvösség, amit semmi más nem adhat meg, csak a Jézus munkájában való hit. Mert, ha elfogadjuk Jézust, mint az életünk vezérlő fonalát, a tanítása szerint élünk, minden bizonnyal megváltozik az életünk.
Mondjuk meg, vegyes fogadtatása volt az 502 évvel ezelőtti "állapotfrissítésnek", vagy a kor "szociális médiáján megjelentetett" írásnak. Martinus testvér eléggé nagydarabra szabott gyerek volt, és szája is néha szabatos. A Jean fiú valamivel óvatosabban (bár egyértelműen bővebben, szeretett beszélni a fiú, akarom mondani jogász doktor, és theológus) fogalmazott, de mindenkor maradtak a sajátosan megélt bibliai igazságok mentén. Talán ez a legfontosabb igazsága lehetne ennek a napnak, Ad fontes, vissza a forráshoz, a szentíráshoz. Nem, semmiképpen nem a 0-ról kezdve, hanem óriások vállán csücsülve, onnan letekintve az eddig megtett útra. Így vágjunk bele, a következő évekbe! Hiszen ahogy Alister McGrath is írja egyik könyvében, "ahol a sajátos reformátori hagyományok, és a bibliai hit szem előtt van, ott növekedés van." (Roots that refresh by Alister McGrath, Hodder and Stoughton, 1991, 191p)
Álljon itt három videó, az egyik Jürgen Moltmann előadása, majd bizonyságtétele, a másik pedig egy Lutheran satira oldala.....
Szóval Annak reményében, hogy ez a nap emlékeztet bennünket az eddig megtett útra, együtt és külön! Soli Deo Gloria, Solus Christus, Sola Scriptura, Sola Gratia, Sola Fide
God is Good! Soli Deo Gloria
Annak reményében, hogy a remény az emberi akaraton túl mutat, hogy a homo sapiens sapiens sokáig embernek megmarad, és az intézmények látják egyszer az embert, mint a lényt. Annak reményében kívánom a keresztyén ember szabadságát, a megváltás örömét, és a közösségben megélt reformációt! Immáron 502 éve, hogy egy Ágoston rendi szerzetes komoly aggályait fejezte ki a nem evangéliumi visszaélések miatt, amit az egyház berkeiben megtapasztalt. A Krisztusban elnyerhető üdvösség, amit semmi más nem adhat meg, csak a Jézus munkájában való hit. Mert, ha elfogadjuk Jézust, mint az életünk vezérlő fonalát, a tanítása szerint élünk, minden bizonnyal megváltozik az életünk.
Mondjuk meg, vegyes fogadtatása volt az 502 évvel ezelőtti "állapotfrissítésnek", vagy a kor "szociális médiáján megjelentetett" írásnak. Martinus testvér eléggé nagydarabra szabott gyerek volt, és szája is néha szabatos. A Jean fiú valamivel óvatosabban (bár egyértelműen bővebben, szeretett beszélni a fiú, akarom mondani jogász doktor, és theológus) fogalmazott, de mindenkor maradtak a sajátosan megélt bibliai igazságok mentén. Talán ez a legfontosabb igazsága lehetne ennek a napnak, Ad fontes, vissza a forráshoz, a szentíráshoz. Nem, semmiképpen nem a 0-ról kezdve, hanem óriások vállán csücsülve, onnan letekintve az eddig megtett útra. Így vágjunk bele, a következő évekbe! Hiszen ahogy Alister McGrath is írja egyik könyvében, "ahol a sajátos reformátori hagyományok, és a bibliai hit szem előtt van, ott növekedés van." (Roots that refresh by Alister McGrath, Hodder and Stoughton, 1991, 191p)
Álljon itt három videó, az egyik Jürgen Moltmann előadása, majd bizonyságtétele, a másik pedig egy Lutheran satira oldala.....
Szóval Annak reményében, hogy ez a nap emlékeztet bennünket az eddig megtett útra, együtt és külön! Soli Deo Gloria, Solus Christus, Sola Scriptura, Sola Gratia, Sola Fide
God is Good! Soli Deo Gloria
Megjegyzések
Megjegyzés küldése