Nem gondoltam volna, hogy ennyire fura lesz, és ennyire nehéz lesz az átállás. Tegnap még a rendszerváltás előtt ébredtem, ma pedig már a rendszerváltás után ébredtem. Az utak ugyanolyanok, az épületeket ugyanaz a szmoggal kevert vakolat rejti, tulajdonképpen maga a város is ugyanazon a helyen van... Csak valahogy a só íze változott meg, valahogy már más szögben süt be a nap, és minden dallamnak más a hangszíne...Acta est fabula. Nem tudom, hogy lesz e pillanat, amikor egy percre is elfelejtem honnan jöttem, hol tanultam tegnap, és hogy ma mivel foglalkozom. "we got holes in our life, but we carry on". Ami segít feldolgozni a történteket, és elfelejteni azokat, akik, hm...hogy is mondjam nemtetszésüket fejezték aziránt, hogy tanulok- Ó biztos Isten nem itt akar látni... Aztán majd dogmatik vizsgára magolhatják azt, hogy mit is akar Isten... Szóval ami segít feldolgozni az elmúlt időt, az az, hogy nagyszerű felébredni a feleségem mellett, hogy nagyszerű dolgozni, tanulni a tanítást... Ez egyenlőre kárpótlás! Pörgésvan, élvezem...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése