Ugrás a fő tartalomra

Köddévált gondolatok

Voltatok már úgy, hogy már szinte a nyelveteken volt a szó, és már éppen ki akartátok mondani, és már teljesen el akartátok mondani, és már anyira, hogy már jó is lenne túlleni rajta, de nem. Elveszett. Hirtelen mintha nem is létezett volna az a gondolat, nem is tudod mi történt. Töröd a fejed, és nem találod, kihúzod sorban a képzeletbeli fiókokat, és nem találod a dolgot. Nincs meg, keresed jobbfélen, keresed balfélen, de nincs meg. Már-már azt hitted, hogy nem vagy normális, és teljes mértékben elveszted a realitással a kapcsolatot.
Ebből mit érzékel a külvilág. Ennyit. Hogy picit megrebben a szemed sarka, és jól titkolod, hogy volt egy tök jó beszólás, de már nincs....

Megjegyzések