zene

egyszer azt kérdezte, egykollegina, hogy én milyne zenét szeretek? HOgy én mindenféle zenét meghallgatok? Nos, én a zenét szeretem. A dallamot, ami kiszabadul a zenekar karmai közül, összeállnak a hangok valami élvezhető szerethető zajjá, ami már nem is olyan idegen a számodra. Nem te írtad, de úgy érzed, hogy a dallammal annyira tudsz azonosulni, mint bármely más ritmussal... Tecno, Metal, Jazz, rock, gospel, whorship, pop... és még ki a nyavaja tudja mennyi minden. Ha a zaj összeáll bennem zenévé, és a fülem nem hazudik, akkor azt szeretem. No persze más aszta a szöveg, hogy azmögött mi van, meg a zenekar tagjaiban mi van... de a zene, ahogy lágyan ringatózik feléd, és benned megpendülnek azok a hangszerek, melyeket magad sem tudtad, hogy léteznek benned. Milyen zenét szeretek? Mindent, ami számomra összeáll zenévé.

Egyébként a zenében van valami erotikus. Valami olyat érint meg bennem, amit nem osztok meg akárkivel, megmozgatja a lelkemet, mozgat és táncrahív. Ha van a tied, te alkottad, vagy benned felfogódott. Azt hiszem az első dolog, amit az első ember megszeretett ezen a földön, az a zene...

Ps. önpusztító dalokat nem hallgatok, a semmiről írt dalokat nem éneklem, engem csak a dallam érdekel a legtöbb esetben, nem hagyom, hogy a zene leuraljon... És tessék. Itt ülök és 8 óra óta zenét hallgatok... mert összeállt bennem a dallam...