Imádság. Ilyenkor gyakrabban használt wifi kapcsolat a spirituális- egyébként nagyívben elkerült- világgal. Istenhez imádkozunk a legtöbbet, mondhatni a mennyben túlóra van ilyenkor vizsgaidőszak alkalmával. Hiszen mit csinál a diák? Egész évben feszülten koncentrál, hogy ki ne derüljön, már megint lemaradt. Mire rájön, hogy elfelejtett egy fél évig imádkozni, késő, kezdheti előről a tanulást, imádkozhat az alvás ellen, imádkozhat a sikeres vizsgáért, a nyugalomért, az ilyenkor oly kórosan fellépő stressz tünetek enyhüléséért.
Válasz: amikor a diák rájön, hogy ez a wifi hálózat a végtelenségig terhelhető, akkor is le kell ülni tanulni, ha esetleg a neptunüzenet azt mutatja, hogy még 2 nap van a vizsgáig. Nem ment fel bennünket a válasz a saját felelősségünk alól...
az ilyen mondatok, hogy bocsásd meg, ha elbóbiskoltunk, vagy ha éppen átlapoztunk egy tételt talán gyakrabban keverednek bele az imádságba, de hát ez már csak egy ilyen időszak, mindenhol zárás van! :-) Így az imára a válasz nem várat magára, csak a saját vonalaimat terheltem túl!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése