Megvan

Igazságként szemétdombot sohase öleljek, anyám!

Nagy László

Amikor úgy érzi az ember, hogy minden a helyén van, általában akkor szokott valami pofátlan Deus ex machina jönni, hogy ráébresszen bennünket arra, hogy csak álmodunk.

Pedig de. Mégha nem is lenne minden ilyen klassz, akkor is úgy érezem, hogy sok minden a helyére került, és ez jó. Szeretek. Gondolkodom. Érzek. Hiszek. Remélek. Ismét csak szeretek. Nem tudom, hogy minek tudható ez be, de leginkább úgy gondolom, hogy annak, hogy Hiszek. Jézuskövető akarok lenni. Minden reggel arra ébredek, hogy erre gondolok. Aztán vagy összejön, vagy nem. dE most úgy érzem, hogy igen, egészen addig amíg odafentről nem kapok más üzenetet!

Szeretem ezeket az értékes perceket, mert olyan ritkák, olyan tiszták, mint a forrás, ami épp most találta meg a maga útját a hegyből kifelé a nagy tenger felé...Szóval, most megvan mindennek a helye, mégha ez a szoba állapota nem is tükrözi...