Nem egészen úgy van, ahogy gondoljuk. Isten nem röhög a markában, amikor mi szenvedünk, amikor kellemetlen helyzetbe kerülünk, vagy olyan dolog történik, amit nem értünk, vagy amit nem szeretünk. Biztos vagyok abban, hogy az ördög hamarabb röhög a markában, mint Isten tenné.
Ő inkább bosszankodik egy sort, hogy még mindig nem, még most sem, pedig már kitábláztam az egészet, már térképet is adtam az élethez, de még mindig nem értik! Odamentem hozzájuk, de még mindig csak magukkal vannak elfoglalva. Igazán csak akkor fog megnyugodni, és megváltozni az élete, ha tényleg azt teszi, amit szeretné, hogy mások tegyenek vele.
Azt hiszem az ördögnek annyi is elég, hogy a gyerekes Jóistenkét kitalálta az embereknek. Nem felel meg a valóságnak, de elég epés tud lenni ahhoz, hogy őt hibáztassuk. Nem nehéz őt hibáztatni, és megkérdezni, hogy a Jóisten miért hagyja, és miért engedi? Nem.
Ő nem hagyja, de engedi, hogy mi magunknak csináljunk gondot, élvezzük a szabadságunkat, a döntések szabadságát, és azoknak következményeit. Ő ezt is hagyja. De azt is, hogy amikor kiégünk, mert a jóistenke meghalt a számunkra, amikor már annyira mocskosnak érezzük magunkat, hogy nem tudunk mást, csak kiáltozni, hogy Nem megy! Nem vagyok Boldog! Nekem ez nem megy kategória.
De neki akkor is megy! Neki akkor is menni fog. Mi elszúrhatjuk, és megteremthetjük magunk számára az abszolút semmit, amikor szabadok vagyunk, és tesszük ami nekünk tetszik. Csak ennek következményei vannak... Tudni kell élni a szabadsággal, mert ha nem jól élünk vele, akkor az már csak simán rabság. Szóval nem röhög Isten a markába, amikor valami balul üt ki-lehet, hogy szól, én megmondtam, de ő lesz az első aki a kezét fogja nyújtani, kérdés, hogy elhiszed, meglátod-e? Különben is, ő nem röhög a markában, mert ott most éppen én vagyok! Érzem, hogy fontos vagyok neki...
u.i. Attól, hogy Isten nem válaszol mindig igennel a kérdésedre, még meghallja őket!
Ő inkább bosszankodik egy sort, hogy még mindig nem, még most sem, pedig már kitábláztam az egészet, már térképet is adtam az élethez, de még mindig nem értik! Odamentem hozzájuk, de még mindig csak magukkal vannak elfoglalva. Igazán csak akkor fog megnyugodni, és megváltozni az élete, ha tényleg azt teszi, amit szeretné, hogy mások tegyenek vele.
Azt hiszem az ördögnek annyi is elég, hogy a gyerekes Jóistenkét kitalálta az embereknek. Nem felel meg a valóságnak, de elég epés tud lenni ahhoz, hogy őt hibáztassuk. Nem nehéz őt hibáztatni, és megkérdezni, hogy a Jóisten miért hagyja, és miért engedi? Nem.
Ő nem hagyja, de engedi, hogy mi magunknak csináljunk gondot, élvezzük a szabadságunkat, a döntések szabadságát, és azoknak következményeit. Ő ezt is hagyja. De azt is, hogy amikor kiégünk, mert a jóistenke meghalt a számunkra, amikor már annyira mocskosnak érezzük magunkat, hogy nem tudunk mást, csak kiáltozni, hogy Nem megy! Nem vagyok Boldog! Nekem ez nem megy kategória.
De neki akkor is megy! Neki akkor is menni fog. Mi elszúrhatjuk, és megteremthetjük magunk számára az abszolút semmit, amikor szabadok vagyunk, és tesszük ami nekünk tetszik. Csak ennek következményei vannak... Tudni kell élni a szabadsággal, mert ha nem jól élünk vele, akkor az már csak simán rabság. Szóval nem röhög Isten a markába, amikor valami balul üt ki-lehet, hogy szól, én megmondtam, de ő lesz az első aki a kezét fogja nyújtani, kérdés, hogy elhiszed, meglátod-e? Különben is, ő nem röhög a markában, mert ott most éppen én vagyok! Érzem, hogy fontos vagyok neki...
u.i. Attól, hogy Isten nem válaszol mindig igennel a kérdésedre, még meghallja őket!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése