Egy mindeki számár kötelező irodalmat szeretnék ajánlani, ami elkerülhetetlenül azt az érzést fogja benned kelteni, mintha ez az ember járt már volna nálunk, és még akár téged is ismerne. Egy katolikus ír, aki Michigan állambeli Flint-ből származik. Szókimondó és közvetlen. Minthamellettem ülne, és éppen veleminna meg egy sört. Nagyon nehéz volt letenni éjjel, de már majdnem belealudtam.
/Bytheway, tegnap ünnepeltem a 4. házassági évfordulómat. Szép volt, mármint a feleségem, még mindig. Hálás vagyok neki, hogy néha olyan dolgokban is társ, ami nem biztos, hogy tetszik neki elsőre./
A lényeg, hogy tessék kérdéseket feltenni, és tessék tényleg kérdezni. Nem beérni azzal, hogy az éppen aktuális ideológia, korábban a szekfűs gyerekek, most pedig ezek a narancsos fiúk mit akarnak a torkunkon lenyomni. A változás köztetek indul el, nem azokon akik azon vitatkoznak, hogy most éppen ki kapjon több részesedést bizonyos nyilvánvaló üzelmekből. Döbbenet. Ez van, nagyon sajnálom, és örülök mégis hogy nem magyarnak született ez az ipse. Ha magyarnak született volna, hát akkor biztosan megölik ezért a könyvért. Amerikában, nem ezért, másért, megpróbálták megölni őt többször, de csak annyit mond, ha visszavonul és feladják, akkor bizony a másik győzött. Így van. Ha visszavonulunk, és feladjuk a gondolkodásra való jogunkat, hagyjuk, hogy felszámoják szisztematikusan a szociális javainkat és juttatásainkat, hagyjuk, hogy a szakszervezetek beadják a derekukat, akkor ők győztek. Kész, akkor ovék minden, a ti idődök, a ti pénzetek, és lehetőségetek, hogy a pénzeteket ott és úgy költsétek el, ahogy akarjátok. Ott sajtószabadság van, itt nincs. Ő megtehetett több olyan dolgot, amit mi itt nem tehetünk meg. Ma már ha valaki szabadon ki meri mondani a véleményét, akkor azért fejbekólintás, de legalább egy kirúgás jár. Változó időkben pedig csak egy dolog adhat lehetőséget a változásra, az, hogy gondolkodunk. Nem lehet nem gondolkodni, mert akkor mindenki be lesz sorozva az ideológia gyáraiba, vidáman mosolyogva zabáljuk majd újra a sültkrumplit, és a sört. Megelégszünk a "mindennapi gépzsirra, ami majd mindent egyformára ken". Ne elégedj meg, gondolkozz, ez ellen nem tehetnek semmit. Senki! De senki nem tehet ez ellen semmit! Egy amerikai elnök mondta azt, amikor mindenki depressziós volt, és félt, hogy csak egyetlen egy dolog van amitől félnünk kell, az pedig maga a félelem.
Nem lehet kitérni. Nagyszerű könyv, bár amerikai, elfogult, de mégis őszinte, és egy olyan amerikát mutat, amivel érdemes foglalkozni, és amit érdemes kritizálni. Rámutat a bukás kezdeteire, és rámutat arra, hogy milyen problémáik vannak. Hadd mondjam el, hogy olyan ismerős volt, mintha ez a csávó a szomszédban lakna, és csak simán elolvassa a napi híreket, és leírja ami kicsiny hazámban történik. Tessék nem itt lakik. Puff. De ugyanazok megtörténtek ott is. Demokrácia ide- demokrácia oda, a hatalom ugyan az marad, ugyan az a nap süt rájuk, mint ránk. A hatalom nem változik, sem itt, sem ott. Vannak kivételek, de nem változik.
Egy érdekfeszítő olvasmány arról, hogy máshol hogyan is gondolkodnak az emberek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése